Élettársak

1. Az élettársi kapcsolat fogalma és jogi minősítése

Az élettársi kapcsolat olyan életközösség, amelyben két személy házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben él együtt, miközben egyiküknek sincs mással házassági vagy bejegyzett élettársi életközössége, illetve másik élettársi kapcsolata, és egymással nem állnak egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat az életközösség tényleges létesítésével jön létre, és az életközösség megszűnésével ér véget. A hatályos Ptk. az élettársi kapcsolatot a 4. könyvben (családjog) és a 6. könyvben (kötelmi jog) szabályozza.

2. A régi Ptk. szerinti élettársi kapcsolat (vagyonjogi megközelítés)

A régi Ptk. szerint az élettársi kapcsolatnak vagyonjogi hatása volt. Családjogi joghatása nem volt.

Az élettársak együttélésük alatt:

-        közös tulajdont szereztek,

-      érvényesült a közös szerzés vélelme, vagyis főszabály szerint az együttélés alatt szerzett vagyontárgyak közös tulajdonnak minősültek,

-        az élettársi vagyonjogi viszonyokat nem kötötte szigorú alakszerűség; a felek akár hallgatólagos megállapodással is rendezhették egymás között a vagyonmegosztást.

A vagyonjogi viszonyok rendezése során a közös tulajdonból fakadó tulajdoni igény nem évült el, három alvagyon jött létre és a vagyon természetbeni megosztása volt a kiindulópont. A gazdasági közösség létrejöttéhez a régi Ptk. szigorúbb gazdasági együttműködést követelt meg.

3. Az új Ptk. szerinti élettársi kapcsolat: családjogi és vagyonjogi hatások

A 2013. évi V. törvény (új Ptk.), amely 2014. március 15-én lépett hatályba, az élettársi kapcsolatot anyagjogi szempontból két területen szabályozza:

-        4. könyv – Családjogi hatások:

élettársi tartás (4:86–4:91. §),

lakáshasználat bírói rendezése és feltételei (4:92–4:95. §).

Ezek a szabályok azokra az élettársi kapcsolatokra vonatkoznak, amelyek az új Ptk. hatálybalépése után szűntek meg.

-        6. könyv – Kötelmi jog, egyes szerződések (6:514–6:517. §):

az élettársi viszony definíciója, létrejötte és megszűnése,

az élettársak vagyoni viszonyai,

az élettársi közös lakás használatának szerződéses rendezése.

Az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, nincs főszabály szerinti közös szerzés és közös vagyon. Egyikük szerzése nem hat ki automatikusan a másikra, és egymás tartozásaiért nem felelnek. A családjogi joghatások (élettársi tartás, lakáshasználat) nem teszik függővé a jogosultságot attól, hogy az együttélés alatt keletkezett-e jelentős vagyonszaporulat.

Ptk. hatályba lépése után létesített élettársi kapcsolatokra vonatkozik vagy ha a felek a Ptk. alá helyezték a szerződésüket.

4. Élettársi vagyonjogi szerződés alaki követelményei (6:515. §)

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére élettársi vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, tartalmilag bármely olyan vagyonjogi rendelkezést tartalmazhat, amely a házastársak között szerződés vagy törvény alapján érvényesülhet (pl. különvagyon meghatározása, vagyonszaporulat megosztásának módja), harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha bevezették az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, vagy az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

5. Élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer (6:516. §)

Ha nincs eltérő élettársi vagyonjogi szerződés:

Az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, nincs automatikus közös szerzés.

Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti az együttélés ideje alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. A vagyonszaporulat számításánál nem vehető figyelembe az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősülne.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, gyermeknevelésben, illetve a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik fél számára méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

A természetbeni megosztás alól kivételt képeznek különösen:

-        a másik élettárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyak,

-     a másik élettárs gazdasági társaságban fennálló részesedése; ezeknél az elszámolás tipikusan pénzbeli (értékkülönbözet) formát ölthet.

6. Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai: tartás (4:86–4:91. §)

Élettársi tartásra való jogosultság (4:86. §)

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltétel, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársi kapcsolatból gyermek született.

Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követően egy év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

Tartásra való érdemtelenség (4:87. §)

Érdemtelen az a volt élettárs, akinek súlyosan kifogásolható életvitele vagy magatartása alapvetően hozzájárult az élettársi kapcsolat megszűnéséhez; aki az életközösség megszűnése után a volt élettársának vagy annak együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsít.

Az érdemtelenség megítélésekor figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.

Tartási képesség (4:88. §)

Nem köteles volt élettársát eltartani az, aki ezzel saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Tartás egyszeri juttatással (4:89. §)

Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles élettárs egyszeri vagyontárgyi vagy pénzbeli juttatással teljesíti tartási kötelezettségét.

Ilyenkor a juttatásban részesített élettárs később nem léphet fel újabb tartási követeléssel, akkor sem, ha a törvény alapján jogosulttá válna.

A tartás sorrendje (4:90. §)

A volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult tartásra.

Rokontartás szabályainak alkalmazása (4:91. §)

A tartás mértékére, módjára, időtartamára, megváltoztatására, visszamenőleges érvényesítésére, valamint megszűnésére és megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az élettársi tartásra való jog megszűnik akkor is, ha a jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.

7. Az élettársak lakáshasználatának rendezése (4:92–4:95. §; 6:517. §)

Lakáshasználat szerződéses rendezése (6:517. §)

Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy fennállása alatt előzetesen szerződésben rendezhetik a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnésének esetére.

A szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban készül.

Gyermek esetén a lakáshasználat rendezésekor a házastársi közös lakás használatára irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az életközösség megszűnése után az élettársak külön megállapodhatnak a lakás további használatáról; ez a megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.

Lakáshasználat bírói rendezése (4:92. §)

Előzetes szerződés vagy későbbi megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól a közösen használt lakás további használatának rendezését.

Közös jogcímű lakás használata (4:93. §)

A közös jogcím (pl. közös bérleti jogviszony, közös tulajdon) alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcímű lakás használatára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával dönt.

A bíróság figyelembe veszi a közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát.

Feljogosítás a másik élettárs kizárólagos jogcímű lakásának használatára (4:94. §)

Az élettársi kapcsolat megszűnésekor a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás további használatára, ha

az életközösség legalább egy évig fennállt, és

az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

A bíróság főszabály szerint a lakás osztott használatát rendeli el; kivételesen indokolt esetben a másik élettárs tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja a volt élettársat, ha a közös kiskorú gyermek(ek) feletti szülői felügyeleti jog őt illeti meg, és a gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

A használat elrendelése meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig is történhet.

A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg; lakáshasználati joga rendes felmondással, megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

Nem tarthat igényt osztott vagy kizárólagos használatra az, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

Lakáshasználat újrarendezése (4:95. §)

Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat a lakás elhagyására kötelezte, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését, ha a körülményekben bekövetkezett változás miatt a korábbi rendezés fenntartása lényeges jogi érdeket vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

Ez nem érinti a volt élettárs azon jogát, hogy a használat megosztását követően a másik fél bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését a bérlőtársakra vonatkozó szabályok szerint kérje.

8. Bejegyzett élettársi kapcsolat és élettársi nyilatkozat

Bejegyzett élettársi kapcsolat (2009. évi XXIX. törvény)

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő, 18. életévüket betöltött, azonos nemű személyek személyesen kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni.

Az élettársi kapcsolat – a Ptk. alapján – az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy életközösségük véget ér.

Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (2008. évi XLV. törvény)

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény rendelkezik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásáról, amelyet a közjegyzők vezetnek.

A nyilvántartásba vétel nem hozza létre és nem szünteti meg az élettársi kapcsolatot, azonban az élettársi viszony bizonyítását megkönnyíti (pl. öröklési, szociális, munkajogi, egészségügyi döntések során).

9. Hozzátartozói minőség és élettársi kapcsolat (Ptk. 8:1. §)

A Ptk. 8:1. § meghatározza a közeli hozzátartozó és a hozzátartozó fogalmát:

Közeli hozzátartozó: házastárs, egyenesági rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, testvér.

Hozzátartozó: közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyenesági rokon házastársa, a házastárs egyenesági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Az élettárs tehát a Ptk. szerint hozzátartozónak minősül.

Jelen tájékoztatás kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) vonatkozó, hatályos rendelkezéseit tartalmazza. A tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak, és nem terjed ki a Ptk.-n kívüli jogszabályok, illetve az ügy valamennyi körülményének vizsgálatára.

Az adott jogi helyzet teljes körű tisztázása, egyedi jogi megítélése, valamint a lehetséges jogkövetkezmények és megoldások részletes meghatározása érdekében kérjük, kérjen konzultációs időpontot.

Közzététel: 2026. augusztus 13.