Kapcsolattartás

1. 4:178. § – A kapcsolattartás joga

A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat – ide nem értve a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartásról szóló határozatot – hatálya alatt áll. Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, a) akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette; b) aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy c) akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket ca) – annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, vagy cb) közvetlenül a gyermek születését követően az egészségügyi intézményben hagyja, a gyermekért hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor. A (4) bekezdés szerinti esetben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket nevelésbe vették – a gyámhatóság dönt. A szabályok lényege, hogy a gyermeknek alapvető joga a különélő szülővel való kapcsolattartás, és ezt a gyermeket nevelő szülő köteles biztosítani; emellett kivételesen az a szülő is kaphat kapcsolattartási jogot, akinek a szülői felügyeleti jogát már megszüntették, ha ez a gyermek érdekét szolgálja.

2. 4:179. § – Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók

A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe. A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. A szabályozás célja, hogy a gyermek fontos családi és érzelmi kapcsolatai – nagyszülő, testvér, volt nevelőszülő, gyám – akkor is fennmaradhassanak, ha a szülői viszonyok megváltoznak, például örökbefogadás vagy apasági vélelem megdöntése esetén.

3. 4:180. § – A kapcsolattartási jog tartalma

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. A gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik. A jog tehát nemcsak a találkozást, hanem a gyermek elvitelét, együtt töltött hosszabb időszakokat (szünetek, ünnepek), valamint a kapcsolattartást telefonon, online, levél útján is magában foglalja, és meghatározott feltételek mellett kiterjedhet külföldi utazásra is.

4. 4:181. § – A kapcsolattartás rendezése

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni. A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik. A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, továbbá a gyermek személyes okmányai átadásáról és visszaadásáról, valamint a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

(4) bekezdés: Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni. A Ptk. 4:181. § (4) bekezdésének jelenlegi szövegét az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvény (Módtv.) 37. §-a állapította meg. A korábban hatályos szabályok szerint a kapcsolattartás megváltoztatása csak akkor tartozott bírósági hatáskörbe, ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, és a fél a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül kérte; ez a kétéves időbeli korlát a bírósági hatáskör tekintetében megszűnt. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 37/A. § szerint azonban a Ptk. módosított, új – tehát a kétéves korlát nélküli – rendelkezését a Módtv. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, de csak abban az esetben, ha a kapcsolattartást a bíróság 2021. január 1. napját követően szabályozta. Így a kapcsolattartás bírósági megváltoztatásának lehetősége ma már időbeli korlátozás nélkül fennáll, ugyanakkor az átmeneti szabályok pontosan meghatározzák, mely ügyekben alkalmazható az új, korlát nélküli rendszer.

A fentiekre tekintettel nem tartozik a bíróság hatáskörébe a gyámhivatal által hozott, vagy 2021. január 1. napját megelőzően jóváhagyott egyezségben előírt kapcsolattartási szabályok megváltoztatására irányuló igény elbírálása.

5. 4:182. § – Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell. A rendelkezés célja, hogy a felek kölcsönösen együttműködjenek: időben jelezzék az akadályokat, és ha a kapcsolattartás nem a jogosult hibájából marad el (például betegség, vis maior), akkor azt ténylegesen pótolják, legkésőbb hat hónapon belül.

6. 4:183. § – Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A bíróság polgári nemperes eljárásban kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére. A jog tehát kártérítési és költségviselési felelősséget állapít meg annak a félnek a terhére, aki indok nélkül akadályozza a kapcsolattartást vagy megszegi a szabályait.

7. 4:184–4:185. § – A kapcsolattartási jog korlátozása, megvonása és végrehajtása

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nemperes eljárásban rendeli el.

Jelen tájékoztatás kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) vonatkozó, hatályos rendelkezéseit tartalmazza. A tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak, és nem terjed ki a Ptk.-n kívüli jogszabályok, illetve az ügy valamennyi körülményének vizsgálatára.

Az adott jogi helyzet teljes körű tisztázása, egyedi jogi megítélése, valamint a lehetséges jogkövetkezmények és megoldások részletes meghatározása érdekében kérjük, kérjen konzultációs időpontot.

Közzététel: 2026. augusztus 11.